Populisták atomveresége

 

Az állami támogatással kapcsolatban 2015 novemberében az ellenzék feljelentésére indult uniós vizsgálat lezárult. Az Európai Bizottság megállapította, hogy nem sérti az uniós jogszabályokat a paksi bővítés finanszírozása. Lezárult tehát a paksi bővítés előkészítésének egy szakasza, az ellenzők, az un. „demokratikus” ellenzéki mini-pártok látványos vereséget szenvedtek. Uniós bizonyítványt kaptak arról, hogy hamisan hivatkoztak az uniós szabályokra. Dr. Járosi Mártonnak, az Energiapolitika 2000 Társulat elnökének tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

 

- Elnök úr, a magyar parlamentben hozzá nem értő fontoskodók, flaszterparasztok gáncsolják a gazdasági fejlesztést is. Ez a mostani lelepleződésük elegendő-e ahhoz, hogy a magyar választópolgárok a jövő évben süllyesztőbe küldjék a flaszterparasztokat?

 

- Remélem, hogy ez a lelepleződés is elősegíti a választópolgárok tisztánlátását. Kiderült ugyanis, hogy Magyarországnak az uniós szerződések alapján joga volt a Paks II. atomerőmű megépítése mellett dönteni. Az ellenzők az uniós szabályozás álarca mögé bújva támadták hazai energia biztonság legfontosabb elemét. Abban reménykedtek, hogy uniós megerősítést kapnak. Pedig hozzáértők előtt közismert, hogy az uniós szerződések értelmében a tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. Az unió csak a villanypiaci kereskedelmi szabályozások érvényesülését vizsgálhatja.

 

- A paksi erőmű bővítéséről szóló elvi határozatot a parlament 2009-ben, tehát még az MSZP-s időkben 98 százalékos többséggel fogadta el. Kilencvennyolc százalékos többséggel meghozott hosszú távú parlamenti energiapolitikai döntéseket normális demokráciákban nem lehet ciklusonként visszacsinálni. A szélsőség mégis ezzel kísérletezik. Hogyan használ a magyar demokráciának az atomlecke?

 

- Akik mindezt vissza akarják csinálni, azok nem demokraták, ha annak is nevezik magukat. Érdemes ezt megjegyezni. A mi demokráciánkban sajnos még jelen van a hozzá nem értés magabiztosságával hirdetett demagógia is. A hamis propaganda hatását a természettudományos tudatlanság erősíti, amin fontos lenne változtatni. Remélem, hogy használ ez a lecke, hiszen lelepleződött egy jól hangzó hamis hivatkozás. Az unió is kénytelen volt elismerni a felelős kormány jogát ahhoz, hogy megteremtse a villanyszolgáltatás biztonságát, ami az ország működésének alapfeltétele. A privatizációt követően ui. ez került veszélybe, mivel a liberalizált villanypiacon a privát szereplők – akiknek nincs ellátási kötelezettségük – nem építenek erőművet. A felelős állam, állampolgárai érdekében kénytelen az ellátáshoz nélkülözhetetlen kapacitásokat létrehozni. Az ilyen hosszú távú döntéseket csak közösségi/kormányzati felelősséggel, a tényleges társadalmi szükségletek kielégítésének a szándékával, a szükséges cselekvés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján lehet és kell meghozni.

Valóban a hazai erőművek kiöregedtek, a villanyellátást csak igen jelentős, 30 %-ot meghaladó villany importtal lehet fenntartani. A csúcsterhelés kielégítéséhez, az elmúlt hónapokban 2000-2200 MW teljesítményt kellett importálni, ami nagyjából

megegyezik a Paksi Atomerőmű teljesítményével. Az import villany azonban bizonytalan, olyan, mint a kutya vacsorája. Tudja-e ezt a magyar társadalom?

 

- Ez a helyzet sajnos még mindig nem közismert, pedig létkérdésünkről van szó. Az olimpiai álom elvesztése arra figyelmeztet bennünket, hogy fel kell lépni a demagógia ellen. A passzív, védekező, hallgató magatartásunkat feladva, az elmúlt évek népbutító propagandájának hatástalanítására minden demokratikus eszközzel fokozni kell a nyilvános, érvelő, felvilágosító munkát. Ez annál is inkább fontos, mert a népszavazási hisztériát továbbra is fenntartják; nem akarják feladni a kétkedésnek, a hazugságoknak az elmúlt években nagy befektetéssel végrehajtott konkolyhintését. Bohózatot akarnak csinálni a népszavazás intézményéből is. Úgy csinálnak, mint a kvízjátékokban, több kérdést is beadtak, hátha valamelyik jó lesz. Ez is a „hozzáértésüket”, zavartkeltő szándékukat minősíti.


Számukra van egy olyan népszavazást helyettesítő javaslatom, amely nem kerül pénzbe, környezetkímélő és az energetikai függőséget is csökkenti. Hirdessenek bojkottot a villanyhasználatra: mindazok, akik nem értenek egyet a paksi kapacitás-fejlesztéssel, ne használjanak villanyt. Legalább addig ne, amíg a helyettesítő megújuló kapacitások üzembe kerülnek. Az érvelés mellett fontosnak tartom a bojkottot hirdetők személyes példamutatását. A MAVIR honlapján, a villanyfogyasztás csökkenése objektíven megállapítható lesz, s kiderül, hogy mennyien támogatják „közérdekű” kezdeményezésüket.

 

Nemzeti Versenysport Szövetség - NVESZ

 

Megalakította önálló köztestületét, a Nemzeti Versenysport Szövetséget (NVESZ) a nem olimpiai sportágak tagozata, amely kivált a Magyar Olimpiai Bizottságból (MOB). Az alakuló gyűlésen a 47 tagszervezetből 42 jelent meg. Elnöknek a küldöttek egyhangúlag az egyedüli jelöltként induló Mészáros János ügyvédet, a Magyar Karate Szakszövetség elnökét, a MOB eddig alelnökét, a nem olimpiai sportágak szakmai tagozatának vezetőjét választották meg. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2017. január 11.

 

- Elnök úr, az NVESZ megalakulására a sporttörvény novemberi változása miatt

volt szükség, ez előírta, hogy a nem olimpiai sportágak érdekképviselete, illetve versenysportjának irányítása 2017 januárjától a MOB-tól az önálló köztestülethez kerüljön át. Milyen előnyöket jelent ez, mekkora lehetőségeket nyit meg a változás sportembereink előtt?  

- Az új struktúra nem teljesen ismeretlen a számunkra, hiszen a MOB-on belül eddig is működött a nem olimpiai sportágak tagozata. A változással abban bízunk, hogy a hozzánk tartozó negyvenhét tagszervezet munkáját a jövőben még az eddigieknél is jobban tudjuk segíteni.

- A nem olimpiai sportágak az idén 380 millió forint állami támogatásban részesültek a sportállamtitkárságtól, és ez az összeg jövőre mintegy 150 millió forinttal emelkedik. Hogyan lehet az eddiginél szélesebb üzleti alapra helyezni a nem olimpiai sportágakat?

 

- Tudni kell, hogy ez nem egy homogén társaság, hiszen vannak olyan sportágaink, amelyek még a kezdeti lépéseket teszik meg, mások viszont ott kopogtatnak az olimpia kapuján, sőt, öt olyan sportág – a baseball-szoftball, a görkorcsolya, a hullámszörf, a karate és a sziklamászás – szövetsége található a tagjaink között, amelyek a tokiói ötkarikás játékok műsorán is szerepelnek. A növekvő állami támogatás azonban valamennyi sportágunk számára komoly előrelépést jelenthet.

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Tagozatuk miket tervez abból a célból, hogy fiataljainkkal mind teljesebben megismertessék a nem olimpiai sportágakban elért magyar sikereket, és az e kategóriában versenyző kiváló sportembereket?

 

- Kétségtelen, hogy a hozzánk tartozó sportágakról kevesebb szó esik, a média is ritkábban foglalkozik velünk. Az elmúlt időszakban igyekeztünk minél nagyobb hangsúlyt helyezni arra, hogy a kiemelkedő eredményeink eljussanak a sajtóhoz, miközben azért találni ellenpéldákat is, hiszen az ország egyik legnépszerűbb sportolója az autóversenyző Michelisz Norbert, aki a nem olimpiai oldalt erősíti. És nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a mi sportágainkat versenyszerűen vagy csak kedvtelésből űzők létszáma rendkívül nagy. Hogy csak a saját házam táján maradjak, a karate – amely sportági szakszövetségének is az elnöke vagyok –, gyakorlatilag az ország általános iskoláinak túlnyomó részében ott van, és tanítjuk a gyerekeket és fiatalokat a sportág sajátosságaira és értékeire.

 MTI Fotó: Balogh Zoltán

 

 

Somogy vármegyében is jó a bor

 

Stratégia készül nyárra a Somogy megyében, elsősorban a Balatonboglári borvidéken termelt bor presztízsének növelésére. Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke sajtótájékoztatón azt mondta: a boglári borvidéken termelt szőlő 70-75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem értékesítik, így a hozzáadott érték máshol jelenik meg. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
2017. február 13.

- Elnök úr, a nóta úgy szól, hogy Jó bort mérnek Füreden és Kaposvárba-haraharahahha... Azaz a hagyomány nem választja el az Észak- és Dél-Balatont. A presztízsnövelés végett Önök hogyan élnek az egységes balatoni bor képével?

- A dél-balatoni borászok véleményét ismerve, ők örülnének az egységes balatoni borvidéknek. Többen vagyunk azok, akik soknak 

tartják 70 ezer ha szőlőhöz a 22 borvidéket. Szőlő- és borstratégia elképzeléseink, reményeink szerint segíthetik az észak-balatoni borászok problémáinak megoldását is.

Gondot jelent az ültetvények elöregedése és a szőlő országosan is megalázóan alacsony, 30-35 eurócent körüli felvásárlási ára, utóbbi hatására a Dél-Balatonnál egyre több helyen látni elhanyagolt parcellákat osztatlan közös területeken. A kamara miképpen ébreszt kedvet - és érdekeltséget - a fiatalokban arra, hogy kapáljanak, zöldmunkát végezzenek, metsszenek, szüreteljenek - és kereskedjenek?

- A Dél-Balatonnál az ültetvények helyzete jobb, mint az országban általában. A telepítési és szerkezetmegújítási kedv töretlen, évek óta nem csökken a Balatonboglári borvidéken a termőszőlő területe. A Dél-Balatonon termett szőlő konszolidált körülmények között történő felvásárlása valamint az osztatlan közös ültetvények felosztása jó alapot teremt arra, hogy a dél-balatoni szőlők turistákat is vonzó tájelemmé váljanak.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Kamarájuk miket tesz azért, hogy Észak-Somogyban, Boglár vidékén a művelődés, a művészet is érzékeltesse, hogy a bor kulturális kincs is?

- A 2013-ban megújult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezen belül annak Somogy Megyei Szervezete anyagi lehetőségeihez mérten gálásan támogatja Balatonboglár és környéke borkultúrát népszerűsítő rendezvényeit. Úgymint a Balatonboglári és Balatonlellei Bornapokat, a Parti Pezsgés nevű nívós borászati bemutatót, a borvidéki borversenyt, a megyei borversenyt valamint az idén először megrendezendő Gyöngyöző bor és pezsgőfesztivált. A Kamara által adományozott díjakat és jutalomtárgyakat somogyi kézművesekkel készítetik, valamint ajándékozásaiban másokat is arra sarkall, hogy somogyi termékeket ajándékozzanak, ha erre alkalom nyílik.

Kép: kaposvarmost.hu

 

A Horn-Kuncze féle rombolás után - újjáépítés

 

Kóbor György, az ENKSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója és Csiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója 2017. február 1-jén tartott sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató 121 milliárd forintért vásárolta meg az EDF Démász Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját. Erről kérdeztük Dr. Járosi Mártonnak, az Energiapolitika 2000 Társulat Elnökének véleményét.

2017. február 8.

 

- Elnök úr! Azt jelenti-e ez, hogy a Horn-Kuncze kótyavetye után most valamit sikerült visszavásárolni?

 

- Természetesen ezt is jelenti, de ennél többet is. Először a visszavásárlásról szólnék. A visszavásárlás, a nemzeti tulajdon visszaszerzése 2010 óta kormányunk energiapolitikájának alapja. A villanyszolgáltatás biztonsága csak közösségi tulajdonú szolgáltató rendszerekkel tartható fenn. A privát tulajdonú, liberalizált villanypiaci szereplők nem érdekeltek sem a szükséges kapacitások létrehozásában, a kapacitásfejlesztésekben, sem a reális önköltségen alapuló alacsony árakban. Az állam csak akkor tudja a közösség érdekeit hatásosan érvényesíteni, ha szabályozói szerepe mellett tulajdonosként is jelen van a piacon. Ez indokolja az elprivatizált energetikai vagyon visszaszerzésére irányuló kormányzati politikát. A villamosenergia-iparban a szolgáltatás technikai elemei a termelés (erőművek), a nagyfeszültségű átvitel (alaphálózat) és a fogyasztói elosztóhálózat. Az ennek megfelelő vállalati (társasági) struktúra: az erőműtársaságok, az alaphálózatot is üzemeltető rendszerirányító és az elosztó hálózatot üzemeltető, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló áramszolgáltató társaságok.

A privatizáció következtében ezt a vertikumot megtestesítő MVM került szétverésre. Az erőművek közül a termelés 40 százalékát adó Paksi Atomerőmű és a rendszerirányító MAVIR állami tulajdonban maradt, a hat áramszolgáltató privatizálásra került. A helyreállítás energiapolitikájának keretében az állami visszavásárlások célpontjai ezért az utóbbiak lettek. Az MVM hosszabb ideje tárgyalásokat folytatott ezek megszerzésére, amit elősegített a „rezsicsökkentésnek” nevezett állami fogyasztói árkorlátozás bevezetése, ami csökkentette az áramszolgáltatók profitját, s ezért hajlandónak mutatkoztak megválni társaságaiktól.

 

- Több bejelentett visszavásárlás, például az Elmű-é azonban eddig elmaradt. Most a dél-magyarországi áramszolgáltató (Démász) megvételével ez a megtorpant folyamat indult be?

 

- Részben. Azért részben, mert időközben a lakossági vezetékes (villany-, gáz-, távhő-) szolgáltatásokra létrehozták a felvezetőben említett ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatót, ami véleményem szerint nem volt jó döntés. Társaságunk több mint egy évtizedes követelése volt a nemzeti villamos társaság létrehozása. Az energetikai tulajdon s ennek révén a közszolgáltatások visszaszerzése új bővített szervezeti formát is lehetővé tett. Kézenfekvőnek tartottuk, hogy ennek magja az MVM legyen. Az állami tulajdonú MVM-csoport tevékenységét a villamos energia mellett gázellátásra is kiterjesztve e szolgáltatások teljes vertikumát magába foglaló nemzeti energiaszolgáltató jöhet létre. Ez azért fontos, mert így lehet eredményesen érvényesíteni az állam (kormány) fogyasztókért viselt felelősségét. A közvetlen fogyasztó kapcsolat nem csak gazdasági szempontból, az árak miatt fontos, de a fogyasztókkal való kapcsolattartás miatt is. A privatizáció óta ezek a kapcsolatok leépültek, virtualizálódtak; a fogyasztói kirendeltségek megszűntek, a mérőleolvasások, számlázás alvállalkozókhoz kerültek. A végfogyasztók nem érzékelhetik e szolgáltatások valóságos (technikai) hátterét. Az egységes folyamat megszakadt, a fogyasztók távol kerültek a forrásoktól, láthatatlanná váltak a rendszerkapcsolatok. Ez erősíti azt a liberális piacgazdasági propagandát, amely szerint a villany és a gáz is közönséges áruk, s ezáltal az energetika megítélésében az ellátás biztonsági kérdések háttérbe kerültek. Mindez erősíti „az áram a konnektorból jön” szemléletet és gyengíti a felelős szolgáltatói fejlesztési törekvések társadalmi támogatását.

 

- Ebből a szempontból hogyan értékelhető a mostani tranzakció?

 

- A Démászt 1995-ben vásárolta meg a francia EDF International, amelytől most 21 év után vásároltuk vissza. A 121 milliárd forintos vételárból 115 milliárdot az MVM-csoport biztosított tőkeemelés és hitel formájában, az ENKSZ 6 milliárd forintot fizetett. Így az MVM 50 százalékos tulajdonosa lett a közműholdingnak, amely – legalábbis egyelőre - továbbra is függetlenül működik. Csiba Péter, az MVM elnök-vezérigazgatója szerint az MVM  befektetőként és résztulajdonosként segíteni fogja az ENKSZ munkáját. Szerinte ezzel a társaság új piacra lépett, immár eléri a végfogyasztókat is. Én nagyon remélem, hogy ez egy fontos lépés abban a helyes irányban, hogy az MVM-csoport a vezetékes energiaellátás egységes, integrált nemzeti társulata legyen.

 

Szeged az európai Balassi-folyamatban

 

Repülvén áldalak jelmondattal tart Bálint napi vigasságot az Ötágú Síp Kulturális Egyesület Szegeden. Bálint napján, február 14-én a Millennium kávéházban 18 órakor kezdődik a műsor.  Az egyesület elnökének, Horváth István Károlynénak tett föl kérdéseket a Présház Híportál.

- Elnök asszony, az előző 11 évben mennyire tapasztalta, hogy Balassi Bálint költészete ma is eleven?

- A  Szegeden működő "Ötágú síp" Kulturális Egyesület ebben az évben a 12. alkalommal rendezi meg "Bálint-napi vigasságát"  Balassi Bálint és a Balassi-karddal kitüntetett  költők és műfordítók tiszteletére. Az érdeklődés  az eltelt években nem lanyhult, a résztvevők évről évre megtöltötték az est színhelyéül szolgáló termeket,s tapssal és jókedvvel jutalmazták a fellépőket. Úgy látjuk, az idén is így lesz. Balassi Bálint varázslatos költő: hazafias, istenes, szerelmes és katona-versei megdobogtatják az emberek szívét - hozzá hasonlókkal a múltban is és korunkban is ritkán lehetett és lehet találkozni. Ezt a két szót: „édes hazám" ő írta le először, s ezért a hazáért fiatalon meg is halt. Szokás emlegetni, hogy birtokai visszaszerzése lebegett a szeme előtt, de mint sok kortársa, ő is "kiudvarolhatta" volna magának a birtok-visszaadást Bécsben, Ő mégis magyar katonaként viselkedett, s Esztergom ostrománál vállalta a harcot. Nemcsak a birtokaiért...! Estünk házigazdája - Kisimre Ferenc /Délvidék/- elmondja évről évre a kor jellemzőit. Nem feledve  az állandósult török veszedelem megemlítését, amelyben Balassi és kortársai kényszerültek élni és alkotni. A Népzenei Kamaraműhely, a szegedi Radnóti Gimnázium, a Piarista Gimnázium is képviselteti magát a vigasságban.

- Miért fontos, hogy fiataljainkkal érzékeltessük: államhatárok ide vagy oda, a nemzet egybe tartozik?

- Balassi költészete az egész nemzeté. Határon innen és túl egyaránt szeretik,  megemlékeznek róla, szavalják a verseit, mottóként használják verssorait. Mi több, istenes verseiből ezekben a hetekben a templomokban idéznek. a "házasság hetén" emlegetik gyönyörű szerelmes verseit.  Amikor -sokakkal együtt - megemlékezünk minden évben róla, nem mulasztjuk el megjegyezni, hogy ez nem "Valentin-napi" vigasság hanem Bálint-napi, s ami Bálintunk nagyon is rászolgált, hogy őt a tavasz kezdetére is  gondolva, a szerelmi líra mestereként ünnepeljük. Kevesen szolgáltak rá annyira a keresztnevükre, mint a mi Bálintunk! Ezt a meggyőződésünket Farkas Árpád /Székelyföld /, Vári Fábián László/ Kárpátalja/, Tari István  /Délvidék / Ferences István / Erdély / megerőssitette, amikor vendégünk volt. De ezt tette az "A Prima Vista"Együttes is, akik Délvidékről hívott fellépőink voltak.

 

- Mi mutatja, hogy Szeged művelődési, művészeti élete immár bekapcsolódott az európai Balassi.folyamatba?

- Szegeden elsősorban Egyesületünk által honosodott meg a  Balassi Bálintra  való emlékezés hagyománya. Meghívottjaink között sok költő vagy már Balassi-karddal kitüntetett poéta volt, vagy később kapta meg ezt a megtisztelő címet, és a gyönyörű Balassi-kardot. Ezt azért állíthatom teljes biztonsággal / mármint azt, hogy a kard gyönyörű /,, mert nem csak messziről láttam - amikor a szegedi Dómban megáldotta Kis Rigó László Szeged-Csanád-megyei püspök egy fantasztikus kórus és a Misztrál Együttes által produkált zenei kísérettel  megtartott misén – hanem egészen közelről is. Tari István - délvidéki költő - sokszor volt vendégünk, s amikor megkapta a Balassi-kardot eleget tett kérésünknek, s Óbecsére való visszautazását megszakítva, megjelent a mi  Balassi-vigasságunkon s elmondta, hogyan zajlott le az ünnepség.  A kardot is megmutatta, azzal a kísérő szöveggel, hogy sokat elmond a kitűntetett poétáról, hogy egy "húzással" ki tudja-e rántani a kardot a hüvelyéből. Őseinknek és Balassinak is ezen az élete múlhatott. Ma már  "csak" a rátermettség, ügyesség bizonyítéka  ez a művelet. A lengyel műfordítónőnek, Tereza Worowskának  például sikerült, s nagyon büszke volt rá, amikor erről mesélt nekünk. A lengyelek is ismerik és megszerették Balassit - hála ennek a kiváló lengyel hölgynek. Minden alkalommal, amikor véget ér a műsor, bejelentjük az év nyertes költőjének és műfordítójának a nevét, s az első pohár bort az ő tiszteletükre, s Balassi emlékére ürítjük. A szép számmal megjelent ifjúság gyümölcslével koccint. Az idén fellépő Fábri Géza és Fábri-Ivanovics Tünde /mindketten délvidékiek/ Zeneműhelyük tanulóival együtt szerepelnek, a táncosok is tanulók, az egyik versmondó is - tehát mindkét "műfajból" / bor és gyümölcslé / tisztességgel felkészülünk , mint azt tettük eddig is. A Balassi varázsolta jókedv - reményeink szerint - ebben az évben sem marad el.

 

 

Nixon húzta ki az aranyalapot a dollár alól

 

Boros Imre szerint ameddig a nemesfémek a pénzforgalom alapjait képezték, a cseréknél értéket értékre cseréltek, valós értéket képviselt az áru és a pénzáru. Az áruk és a pénzáru belső értékazonossága végképpen 1971-ben szűnt meg, amikor Nixon elnök „ideiglenes”, de úgy tűnik, állandó jelleggel felfüggesztette a dollár fix áron aranyra történő kötelező átváltását. Boros Imre közgazdásznak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
2017. február 7.

- Tanár úr, azzal, hogy a földkerekségen meglévő valóságos értéknek sokszorosa az a pénz, amely forgalomban van, rugalmasabbá teszi a gazdaságokat, sokkal több fejlesztés indulhat, mint ha csak az aranyalapon lévő pénz mozoghatna. Miért kell ide „objektív fék”?

- Az aranyalapú rendszerben a jegybankok szabályozták, hogy a pénzhelyettesítők és az aranykészlet között mi legyen a viszony, és így biztosították a forgalomhoz ténylegesen szükséges pénzt. Nem tudták azonban a pénzt magát nemzetközi versenyelőny kicsikarására kihasználni. Ha valamelyik túlzottan  megszaporította a papírt, ezzel papírjai a nemzetközi piaci árfolyam esését okozták. A papírok külföldi  tulajdonosainak – látva az árfolyamok esését – érdeke volt, hogy a papírokat aranyra váltsák, és kiürítsék az adott jegybank aranykészleteit. Látva az aranymozgást, a jegybank azonnal restrikcióba fogott.

- Ön szerint a kibocsátók úgy játszadoznak, mint macska az egérrel, döntenek nyomorba országokat és juttatják meséken túli vagyonokhoz saját érdekkörüket. Amikor Surányi György eladta az aranykészleteket, ezt a rendszert tekintette öröknek, és nem a történelmi tapasztalatra hivatkozott, hogy nagy összeomlásokkor csak az arany segíthet. A nagy összeomlás pedig nincs kizárva ma sem. Ami Surányi György volt jegybankelnök ügyletét illeti: már akkor – 1990-ben, az Antall-kormány alatt – számosan megijedtek, figyelmeztetést adtak: nem szabad a pártállamtól jussolt 65 tonnás aranytartalékot elkótyavetyélni, ugyanakkor az eltelt két és fél évtized alatt felelősségre vonás nem indult. Hogyan érhető el szélesebb körű tisztázás?

- Keynes is ki akarta  az aranyat iktatni, és 1944-ben  olyan rendszer javasolt (multilaterális klíring), ahol a túlzottan eladósodó, de a túlzott hitelező pozícióban lévő országoknak is súlyos büntető kamatokat kellett volna fizetni. A klíringet az IMF, a Nemzetközi Valutaalap vezette volna, és a mindenkori feltételeket  nemzetközi testület, paritásos alapon állapította volna meg. Ehelyett lett a White-terv, amely az amerikai dollárt (nemzeti pénz, az amerikai jegybank pedig magáncég!) állította  a középpontba azzal a soha be nem tartott ígérettel, hogy az amerikai  jegybank a külföldi jegybankok kéréséra dollárt  fix (35dollár/ uncia) bevált. Az "elméleti", soha be nem tartott szabály "ideiglenes" jelleggel 1971 óta szünetel is (Nixon óta), és a világ tele van papír fecnikkel, amiknek az adósa  a  magánbank FED, de  mindenki úgy gondolja, hogy ezért az amerikai kormány majd szavatol. Nos ebben a helyzetben volt kinek-kinek kedve szerint őrültség, vagy hazaárulás piacra dobni az aranykészleteket, amit Surányi 1990-ben valósított meg (a 65 tonnából mindössze 3 maradt). Eközben országok sora halmozza az aranyat: USA:10 ezer tonna, NSZK: 3200 tonna, Olaszország: 2500 tonna, de Oroszország is 1600 tonnánál tart, Lengyelország és Románia 100-100 tonna. Csak mi voltunk  nagyon "korszerűek", de mi lesz ,ha borul akárcsak az euró, a dollárról nem is beszélve? Mivel fizetünk majd az első importokért? 

- Sokan a szuperstruktúra részének tekintik a Transparency Internationalt. Eszerint a szervezet szerint  Magyarország az 57. a korrupció érzékelési indexe alapján összeállított világranglistán, a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszott vissza. Szerintük  Magyarország az elmúlt hat év leggyengébb értékét érte el a listán, korrupció elleni teljesítménye "szembetűnően visszaesett" az EU-n és a kelet-közép-európai térségen belül. Amikor 2004. augusztusában Medgyessy Péter miniszterelnök a Népszabadságban bejelentette, hogy „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”, majd két nappal később a köztelevízió élő adásában ezt megerősítette, a Transparency International nem kezdett vizsgálódni. Ez a kettős mércés magatartás görbít-e kérdőjelet a szervezet jelentései mögé?

- A korrupciómérés főként Trancparency-módra már kész röhej. Mindenki tudja, hogy más célja nincs, mint nemzetközi leégetési kísérlet. Sorosnak lassan mindenütt kitelik. Nem hallottam soha, hogy az USA-t ők valaha is korruptnak mondták volna, pedig még  a szenátorok szavazatait is hivatalosan meg lehet vásárolni (Lobby-törvény). Legutóbb például szenátor uraimék jó pénzért lemondtak a jogukról, hogy a kereskedelmi egyezményt, a TPP-t plenáris ülésen vitassák, és elfogadták a fast track-ot, ami elegendőnek ítélt egy igent vagy egy nemet a végén. Ki mondta korruptnak Hillaryt, akihez az ajtókilincset dollármilliók nyitották? Kész röhej. 

Kép: patriotaeuropa.hu

 

 

Balassi-mise 2017  - bonyhádi katolikus templom

 

Bonyhádon tartják az idei Balassi-misét. A zarándokló istentiszteleten - február 11-én, szombaton délután 6 órai kezdettel a katolikus templomban – Kiss-Rigó László püspök megszenteli azt a két kardot, amelyet irodalmi díjként egy magyar költő és egy külföldi műfordító vesz át Bálint napján a budai Gellért szállóban. A misén hagyományosan a Misztrál együttes ad zenei szolgálatot. A zenekar egyik alapító tagja Török Máté énekes, gitáros. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2017. február 4. 

- Művész úr, miért fontos, hogy a négy évszázada az Úr táborába megtért poétát évről évre, a Szent Korona örök  tartományaiban valahol - sőt azon kívül is, hiszen a bécsi Stephansdomban is tartottak már Balassi-misét - fölidézzék több száz magyar előtt, versénekléssel?

- Egy verséneklőnek Balassi költészete megkerülhetetlen. Hidat képvisel a megénekelt vers és a régi zene között, miközben majd' fél évezred elteltével is szól a ma emberéhez. Versei által példát mutat: hitet sugárzó művei erőt adnak a keresőknek, embersége megmutatja, hogy bűnbánatot tartani nem gyengeség. 

 

 

- Mi a hatása annak, hogy Önök egy-egy Balassi-misén mindig egy helyi kórussal is megosztják a zenei szolgálatot? Az idén a Bonyhádi Katolikus Kórus énekel majd, Sümegi Katalin karnagy vezényletével.

 

- A templom, mint szakrális tér, olyan hely, melyben az emberi énekszó egymást erősíti, így minél többen éneklünk, annál nagyobb az ereje. Nagyon örülünk, hogy idén is egy kórussal közösen szolgálhatjuk ezt az ügyet!

 

 

- Közvetlenül a mise után a Misztrál koncertet ad a bonyhádi művelődési házban. Ebben a világinak szánt műsorban is ötvözik-e szakralitással a zenei anyagot?

 

- Mi abban hiszünk, hogy a versek túlnyomórészt felső sugalmazás hatása alatt íródnak, hasonlóan, mint a hozzájuk kapott dallamok. Ezek a művek szétválaszthatatlanok szakrális szinten. Mi általában nem közvetlenül Istenről éneklünk, de Vele.

Képek: Szeidl Mariann felvétele;

kincsestolnamegye.hu

 

 

Civilek élénkítik az innovációs zsongást

 

Közeleg a 25. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje. Az Innovációs Nagydíjon kívül összesen hat innovációs díj adatik át az Országházban azon társaságoknak, melyek beadják pályázatukat. A Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány által kiírt Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje egy nappal a Bálint nap után, 2017. február 15-én, 15 órakor lejár. Antos Lászlónak, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatójának tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2017. január 27.

- Igazgató úr, a pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a 2016. évben kiemelkedő műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el. Fölméréseik szerint az utóbbi években mennyire sokasodtak az ilyen vállalatok, részben épp a MISZ pályázatainak köszönhetően?

 

- Az utóbbi években inkább a stagnálás volt jellemző a pályázatok számát tekintve, ugyanakkor nőtt azon cégek száma, melyek első ízben pályáztak, azaz újabb innovatív vállalatok kerültek a látókörünkbe.

- Az év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációs teljesítményeket további hat kategóriában is díjazzák: Ipari, Agrár, Környezetvédelmi, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs díjaival. Ez a sok elismerés mennyire tud dinamikus innovációs "zsongást" kelteni gazdaságunkban?

- Már az első Innovációs Nagydíj Pályázaton is adtunk ki innovációs díjakat a Nagydíjon kívül. Elsősorban azért, mert sokszor csak kis különbség van a pályázatok között. A MISZ – filozófiájának megfelelően – ugyan nem ágazatokban gondolkodik, de a különböző innovációs díjak komoly húzóerőt jelentenek a cégek számára. Minden díjazottunk büszke az elismerésére.

- A legeredményesebb, 2014. január 1. után alapított - azaz épp nekilendülő - vállalkozás a Magyar Innovációs Szövetség Nekilendülő Innovációs Díját nyeri el. Adataik szerint a MISZ kezdeményezései mennyire sokasítják a nekilendülő magyar vállalkozások számát?

- A Startup Innovációs Díjat három éve alapítottuk, így tendenciáról még nehéz nyilatkozni. Ugyanakkor tény, hogy ez a terület egyre népszerűbb. Ezért is hoztuk létre ugyancsak három éve a MISZ Startup Kultúra Közösséget, melynek több mint 3 ezer tagja van a facebookon.

Kép: ferencvaros.hu

 

 

A jó kenyér sütésének egyik nyitja: áfa-kulcs

 

Fontos, hogy az alapvető élelmiszerekhez az emberek olcsóbban jussanak hozzá, és több magyar terméket tudjanak vásárolni; ezt pedig a hivatalos adópolitika és az agrárpolitika kiemelten kezeli - állította január 11-én egy kormányember. A pékségek körül felforrósodott a levegő - az Élelmiszerkönyv részben átfogalmazása miatt is. Dr. Oláh András igazgatónak, a Sütőipari Egyesülés vezetőjének tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2017. január 26.

- Igazgató úr, várható még áfa-csökkentés alapvető élelmiszereknél is, mint például a kenyér, péksütemény - jelezték kormányzati források. Ez a pénzügyi változás hogyan segíti elő, hogy a mai fiataloknak is élményt jelentsen az ízletes kenyér?

- Minden kormányzat legjelentősebb bevételi tétele az áfa, mert biztos és egyenletesen beérkező bevételeket jelent. A költségvetés számára ezért az ÁFA jól tervezhető bevételi forrás, amely más adónemekkel ellentétben nem függ az előállítás rentabilitásától. Az élelmiszer értékesítéséből származó áfa-bevételek, a többi termék vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó bevételéhez képest még stabilabb forrást jelentenek.

Az ÁFA költségvetési szempontokkal szembeni, piacra gyakorolt hatása éppen ezzel ellentétes. A sütőiparban például, a feketegazdaság működési fundamentumának számító számla nélküli termékértékesítés jövedelmezősége annál nagyobb, minél nagyobb a különbség az –egyébként extrémen alacsony-ágazati jövedelmezőség és az ágazati áfa-kulcs között. A számla nélküli értékesítés olyan ágazatban, amely napi cikket gyárt, rendkívül egyszerű és csak az érintett két fél (pék/kereskedő) együttműködését igényli. Bár az ÁFA csökkentése azonnali költségvetési forráscsökkenést okoz, de minél jobban közelít a jövedelmezőség és az adómérték, annál kevésbé éri meg csalni, és így fehéredhet a gazdaság.

A sütőipari termékek áfakulcs-mérséklésétől várható:

·         javul a szakma tisztességes vállalkozásainak versenyhelyzete, növekszik termelési potenciáljuk kihasználása, amely a többi adónem növekedését is eredményezi,

·         az önkéntes jogkövetés csökkenti az állami ellenőrzés költségeit,

·         csökkentheti a fogyasztói árakat,  ezzel mérsékeli az inflációs nyomást,

·         javíthatja az ágazat fejlesztési lehetőségeit, foglakoztatási pozícióit.

Ez utóbbi tehetné lehetővé, hogy a pékségek fejlesszenek, és a szakmai tudást/tapasztalatot is képesek legyenek megfizetni. Mivel politikai döntés körébe tartozik az élelmiszerek, ezen belül az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentése, olyan – gazdaság- és társadalompolitikai szempontokat egyaránt 

figyelembevevő – döntés szükséges, amelynek eredményeként a fogyasztói árak csökkenésében, valamint a legális versenyfeltételek megteremtésében rejlő előnyök meghaladják az adóbevétel-csökkenés hátrányait. Az áfacsökkentéstől minden érintett (pék/kereskedő/fogyasztó) azt várja, hogy csak számára lesz az intézkedés előnyös. Ez esetben viszont a csökkenés hatása eliminálódik, érzékelhetetlenné válik, és a várt politikai haszon sem jön be! A pékeknek jogos igényük, hogy munkájuk valódi ellenértéke beépüljön az árakba, a vevő meg szeretne olcsón, jó portékához jutni. Ez sajnos ellentmondásokkal terhelt helyzetet eredményez, amire csak a jövő adhatja meg a választ.

 

- Az új előírások révén például a rozskenyérben az eddiginél több lesz a rozsliszt. Ez önmagában is ízgazdagabbá teszi-e e rozskenyereket, vagy kell még egyéb szakmai fortély is?

- Magyarország – éghajlati és ökológiai adottságai miatt – a búzatermelő övezethez tartozik, pontosabban annak északi határán fekszik. Ez a magyarázata annak, hogy a rozskenyerek soha nem játszottak a kenyérellátásban elsődleges szerepet. Míg hazánkban egy jó gazdasági évben búzából 4-5 millió tonna terem, addig rozsból csak mintegy 0,2 millió tonna.

Termésátlaga alig éri el a búzáét, viszont gyengébb minőségű talajokon és hűvösebb, csapadékosabb környezetben is megterem. Ugyanakkor kedvező élettani hatása és jó íze miatt egyre keresettebb termék lett a pékáruk választéka között.

A kérdés megválaszolásához kénytelen vagyok kicsit „szakmázni”. A búza és a rozsliszt alapvetően más tulajdonságokkal rendelkezik. A legfontosabb eltérés abból ered, hogy a rozslisztből nem lehet sikért mosni, mert az ott lévő, részben oldott, részben duzzadt növényi gumik és nyálka-anyagok a fehérje-láncok kapcsolódását megakadályozzák és, a tésztában nem alakul ki sikér. A rozs keményítőszemcséi érzékenyebbek, kevésbé ellenállóak mechanikus és enzimes hatásokra, mint a búzáéi, és ez további nehézség a kenyérgyártás során. A rozskeményítő nagyobb enzimes megtámadhatósága, alacsonyabb hőmérsékleten bekövetkező csirizesedése és nagy vízfelvételi hajlama miatt a tészta fizikai tulajdonságai alapvetően eltér a búzatésztától, gittszerűen rugalmatlan, nyújtó hatásra azonnal szakad. A rozstészták gázvisszatartó képessége csak alig negyede a búzatésztákénak, ezért a rozskenyerek bélzete mindig tömöttebb, mint a búzakenyereké. A technológiai nehézségeket a hosszabb tésztavezetés, az erőteljesebb savanyítás megoldja, és ennek következtében a rozskenyerek íze és aromája is más, savfokuk többszöröse, héja mindig sötétebb a búzakenyereknél. A rozslisztből és a rozsliszt bekeverésével készült kenyerek bélzetük lassúbb öregedése miatt is tovább maradnak fogyasztható állapotban, mint a tiszta búzakenyerek, ha az előírt arányokat betartják, és a tészta savanyítása érdekében, hosszú időt igénylő technológiát alkalmaznak: a tésztához nem egy, hanem 2-3, fokozatosan növelt nagyságú, és minden szakaszban beérlelt kovászt készítenek.

Összefoglalva: A nagy szakmai tapasztalatot és sok munkát igénylő előállítás, betartva az élelmiszerkönyv által rögzített lisztarányokat biztosítja a vásárlónak, hogy valódi rozskenyeret tesz az asztalára, nem pedig rozskenyérnek látszó valamit! Ennek természetesen ára is van, amelyben a pék munkája benne van.

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. A pékszakma létrehoz-e alkalmakat arra, hogy a mai fiatalok minél nagyobb része fedezze föl: milyen illat az, amikor hajnali öt órakor a kemencéből kisorakoznak a frissen sült kenyerek?

 

- A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje - amely tagjai között elhivatott szakoktatók és hagyományőrző pékek találhatók - megalakulása óta szervezett kereteket biztosít a tanulók és az érdeklődő közönség számára feledésbe merülő szakmai kincsek megújítására és népszerűsítésére. 2001 éves alapításuk óta olyan feladatokat vállaltak fel, mely inkább az erkölcsi elismertséget célozta meg és érte el. Két leghitelesebb bizonyítéka annak, hogy a pék tanulókat is igyekeznek a szakmájuk szélesebb horizontjának megismerésére ösztönözni, a hagyományőrző versenyek és a péktáborok szervezése.

 Egyik ilyen lehetőség az évente- a kenyér világnapjával összekötött- Pék és pék-cukrász tanulók hagyományőrző versenye, amelynek egy-egy jelentősebb szakképző iskola biztosít helyszínt. A tisztes kétkezi munka, a lisztes kezek közül kikerülő kézműves remek tükrözze a pék lelkét, elhivatottságát – ezt elfogadtatni a felnövekvő nemzedékkel, a mai mobilizált világunkban, valóban embert próbáló feladat.  

A KENYÉR VILÁGNAP célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már 35 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.

Másik fontos misszió a Komáromi Monostori Erődben évente megrendezett „Péktábor” ahol a tanulók- oktatóik segítségével- egy-egy hagyományos sütőipari termék elkészítését mutatják be az erőd vendégeinek. 

Mindenképpen említésre méltó - mert a hazai média méltatlanul kevés figyelmet szentelt a Magyar Pékválogatottra - Tukacs Roland, Takó Zoltán, Vajda Péter versenyzők, Jankó Miklós, Papp Tamás instruktorok hazai és nemzetközi tevékenysége. Ezek a fiatal szakemberek számos nemzetközi versenyen bizonyították felkészültségüket, elhivatottságukat, tudásukat. Ha a média felfigyelne rájuk, netán szponzor is akadna, a nézők látványos show részesei lehetnének, a szakmát kereső fiatalok példaképeket találhatnának.

Forrás:

XII. Kenyér Világnapja, valamint a XIV. Hagyományőrző Verseny és II. Pozsonyi kifli készítő Verseny

2015. Október 21. Szerda, 12:55

http://sutoipariegyesules.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2096:xii-kenyer-vilagnapja-valamint-a-xiv-hagyomanyrz-verseny-es-ii-pozsonyi-kifli-keszit-verseny&catid=9:hirek-esemenyek&Itemid=34

„2015. október 17-én tizenkettedik alkalommal került megrendezésre a Kenyér Világnapja. A központi megemlékezés helyszíne ismét Budapesten a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola Almádi utcai tanüzemében volt, ahol egyúttal megrendezésre került a 2015/16. tanévi pék és pék-cukrász tanulók XIII. hagyományőrző és pozsonyi kifli versenye is. A versenyek fő támogatói a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje voltak.”

2016. október 15-én került megrendezésre szintén a Kenyér Világnapja alkalmából a 2016/17. tanévi Pék és pék-cukrász tanulók hagyományőrző versenye a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola tanműhelyében.

 

 

 

 

A jó kenyérnek lelke is van

 

Nem fog változni semmi, hiába rendelkezik úgy a Magyar élelmiszerkönyv, hogy feljebb kell vinni egy adott pékáruban a liszt részarányát. A szakma veszett ki a kenyérből, nem a liszt - mondta el a sajtónak Vajda József kézműves pék, a Pékműhely tulajdonosa. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2017. január 17.

- Mester, módosították a Magyar élelmiszerkönyvet, a Földművelésügyi Minisztérium szerint ennek köszönhetően jobb minőségű kenyerek és pékáruk készülhetnek. A szakma azonban úgy látja: manapság az adalékszergyártók irányítanak, pedig az általuk készített anyagok nem szükségesek a kenyérhez. A globalizáció azt jelenti, hogy multinacionális vállalatok diktálnak egy-egy ország parlamentjének, hogy azok a multik érdekében hozzanak törvényeket. Ezt történt hazánkban is?

- Köszönöm, de nem vagyok mester! Nem hinném, hogy ebben a multik annyira erősek, hogy a parlamentig nyúlna a kezük és erről a kérdésről nem is ők döntenek. Annyi az egész, hogy a fogyasztókon kívűl senkinek nem áll érdekében, hogy megváltozzon a helyzet. Ha ez a piaci résztvevők és a szakma érdekében állna, akkor megváltozna. Rengeteg oka lehet annak, hogy nem változik meg. Attól, hogy a rozskenyérben több rozsliszt lesz, még nem lesz jobb minőségű a kenyér, csak több lesz benne a rozsliszt. Egy példával had érzékeltessem. Ha egy borban több a szőlő, attól még nem feltétlenül lesz jó a bor, csak jobb, mint előtte volt! Én nem a szakmát képviselem, ezért nem is kívánok nyilatkozni a nevükben. Ugyanakkor mindenki el tudja dönteni majd saját maga, hogy jobb lett-e a kenyér minősége.

- A jó kenyér titka a megfelelő kovász és a sok idő, ma azonban a multik boltjaiban MESTERSÉGES KOVÁSSZAL, minél kevesebb idő alatt minél több terméket akarnak előállítani. És valóban, a multik üzleteiben vett "friss pékáru" kívül szép, belül meglehetősen furcsa. Mennyire ütközik bele az előírásokba, ha nem megfelelő idejű kelesztés után formázzák meg a bucit?

- Nem a multikkal van a gond. Külföldön is természetes, hogy az ember a multinál rosszabb minőségű kenyeret kap, mint a péknél. A gond ott van, hogy itt a pék megpróbálja felvenni az árversenyt a multikkal, amit nem lehet. Egyébként, semmilyen jogszabály nem határozza meg a kenyér készítésének és pihentetésének idejét és módját! Tehát, a multik nem vétenek a jogszabályok ellen.

Nem fog változni semmi, hiába rendelkezik úgy a Magyar élelmiszerkönyv, hogy feljebb kell vinni egy adott pékáruban a liszt részarányát. A szakma veszett ki a kenyérből, nem a liszt - mondta el a sajtónak Vajda József kézműves pék, a Pékműhely tulajdonosa. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2017. január 17.

- Mester, módosították a Magyar élelmiszerkönyvet, a Földművelésügyi Minisztérium szerint ennek köszönhetően jobb minőségű kenyerek és pékáruk készülhetnek. A szakma azonban úgy látja: manapság az adalékszergyártók irányítanak, pedig az általuk készített anyagok nem szükségesek a kenyérhez. A globalizáció azt jelenti, hogy multinacionális vállalatok diktálnak egy-egy ország parlamentjének, hogy azok a multik érdekében hozzanak törvényeket. Ezt történt hazánkban is?

- Köszönöm, de nem vagyok mester! Nem hinném, hogy ebben a multik annyira erősek, hogy a parlamentig nyúlna a kezük és erről a kérdésről nem is ők döntenek. Annyi az egész, hogy a fogyasztókon kívűl senkinek nem áll érdekében, hogy megváltozzon a helyzet. Ha ez a piaci résztvevők és a szakma érdekében állna, akkor megváltozna. Rengeteg oka lehet annak, hogy nem változik meg. Attól, hogy a rozskenyérben több rozsliszt lesz, még nem lesz jobb minőségű a kenyér, csak több lesz benne a rozsliszt. Egy példával had érzékeltessem. Ha egy borban több a szőlő, attól még nem feltétlenül lesz jó a bor, csak jobb, mint előtte volt! Én nem a szakmát képviselem, ezért nem is kívánok nyilatkozni a nevükben. Ugyanakkor mindenki el tudja dönteni majd saját maga, hogy jobb lett-e a kenyér minősége.

- A jó kenyér titka a megfelelő kovász és a sok idő, ma azonban a multik boltjaiban MESTERSÉGES KOVÁSSZAL, minél kevesebb idő alatt minél több terméket akarnak előállítani. És valóban, a multik üzleteiben vett "friss pékáru" kívül szép, belül meglehetősen furcsa. Mennyire ütközik bele az előírásokba, ha nem megfelelő idejű kelesztés után formázzák meg a bucit?

- Nem a multikkal van a gond. Külföldön is természetes, hogy az ember a multinál rosszabb minőségű kenyeret kap, mint a péknél. A gond ott van, hogy itt a pék megpróbálja felvenni az árversenyt a multikkal, amit nem lehet. Egyébként, semmilyen jogszabály nem határozza meg a kenyér készítésének és pihentetésének idejét és módját! Tehát, a multik nem vétenek a jogszabályok ellen.

 

 

Harcsászati gyakorlat 2017-ben

 

A harcsa az év hala 2017-ben - közölte a Magyar Haltani Társaság az év első napján. A társaság honlapján októberben elindított közönségszavazáson több mint ötezren voksoltak. Most is három "őshonos jelölt" közül lehetett választani. Dr. Harka Ákosnak, a társaság elnökének tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2016. január 6.

- Elnök úr, a harcsa a szavazatok csaknem felével nyerte meg a versenyt. Vélhető-e, hogy a sokak szerint legjobb magyar étel, a harcsapaprikás növelte a harcsa jelképes súlyát? 

 

​- Már a régi rómaiak megmondták, hogy az ízlésről nem érdemes vitatkozni, ezért abban a kérdésben, hogy melyik a legjobb ételünk, nem kívánok állást foglalni. Azt azonban nem titkolom, hogy a túrós csuszával tálalt harcsapaprikást nagyra értékelem, és abban is biztos vagyok, hogy legnagyobb ragadozóhalunk nagyarányú győzelmében a sporthorgászati érték és a széleskörű ismertség mellett szerepet játszott kiemelkedő gasztronómiai értéke is.

- Mióta a vizák eltűntek a vizekből, Magyarország legnagyobb hala a harcsa. A harcsa hosszú életű, és folyamatosan növekszik. Bár másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak, napjainkban már a 100 kilogramm fölötti példány is ritkaság. Hogyan fordíthatjuk meg a trendet?

- Noha az óriásharcsák komoly vonzerőt jelenthetnek a rekordokra törő horgászok számára, mégsem gondolom, hogy meg kellene fordítani trendet. A fiatal harcsák ugyanis ízletesebbek, és sokkal jobb hatásfokkal hasznosítják a táplálékot, mint az öregek. Célként tehát nem azt érdemes kitűzni, hogy óriás méretű harcsákat neveljünk, hanem azt, hogy sok ​harcsa legyen a folyóinkban és tavainkban. Ez azért is kívánatos, mert a harcsa az erősen felmelegedő és szűkös oxigénellátottságú vizekben is megél, márpedig a klímaváltozás következtében egyre inkább ilyen viszonyok jellemzik majd vizes élőhelyeinket.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Társaságuk miket tesz azért, hogy fiataljaink az eddiginél jobban megismerjék a magyar halászműveltséget, ezáltal nagyobb kedv ébredjen a halételek fogyasztására, illettve új magyar halételek megalkotására? 

 

​- Szerencsére voltak olyan néprajzkutatóink, akik összegyűjtötték ősi halászati kultúránk emlékeit, részletesen leírták annak eszközeit és módszereit. Ezeket örökségként őrizni kötelességünk, egy-egy elemük a rekreációs és szelektáló halászatban talán még ma is alkalmazható, de az idő eljárt felettük. Társaságunk ezért, az alapfeladatnak tekintett kutatás mellett főként a halakkal kapcsolatos ismeretterjesztést igyekszik szolgálni. Ez utóbbi körébe tartozik az évente szervezett "Év hala" akciónk, a honlapunk "Mit fogtam?" rovata, amely segít a fényképen beküldött, fel nem ismert horgászfogások azonosításában. De ide sorolható a halismeretet tesztelő, havi gyakorisággal jelentkező rejtvényrovatunk is. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a tágabb értelemben vett honismeretnek a természetismeret része.

 

 

Globalista csapdákban vergődik Európa

 

„Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban, a globális világban?” címmel tartotta 125. konferenciáját a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) és a Pallasz Athéné Egyetem november 11-én, Kecskeméten. „Az újjászervezett magyar állam közpénzügyi rendszere” címmel tartott előadást Prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár, a GTTSZ főtitkárhelyettese. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál. 

2016. december 5. 

 

- Professzor úr, Ön úgy látja, hogy a magyar társadalomnak a kormányába vetett bizalma, mely 2008-ban, 2009-ben mélypontra süllyedt, 2010 után fokozódni, erősödni, növekedni kezdett. Elemzők mégis azt sejtik: ez a kabinet is a multinacionális vállalatokat hozza nyerő helyzetbe, miközben a hazai kkv-szektor saját erőből próbál talpon maradni, jobb esetben fejlődni. Mitől fájdalmas ez az ellentmondás?

 

- A Gyurcsány-Bajnai kormányok végére a magyar társadalom ország vezetésbe vetett bizalma katasztrofális szintre süllyedt. Mondhatni, nem volt már hova tovább süllyedni. Az OECD országok körében Magyarországon volt a legkisebb a kormányzásba vetett bizalom. Ez lényegében a folyamatos megszorító intézkedéseknek, a lakossági, önkormányzati, és nemzetgazdasági eladósodásnak, a munkahelyek csökkenésének, a megélhetési körülmények nehezedésének következménye volt. Szélesebb vetületben értelmezve a rendszerváltás beteljesületlensége  és a 2007-2008-as válság Magyarországra ’érkezése’ egyaránt hatottak. 2010 után viszont csökkent a terhelés. A személyi jövedelemadó 36 százalékról 15-re mérséklődött, a kis- és középvállalkozások, gyermekeket nevelő családok kedvezményei pedig kiszélesedtek. Csökkent az adósság, mint háztartási, mind államháztartási szinte. Nő a fizetőképes kereslet, az életszínvonal, és a nemzetgazdaság is folyamatos, fenntartható növekedés jeleit mutatja. Javult tehát a bizalom, aminek markáns igazolási eleme, hogy a Horn- és Gyurcsány kormányok idején megszokott léptékű tüntetések, sztrájkok elmaradnak. A kormány a nemzetközi vállalatok közteherviselésbe vonásával, stratégia szövetségek kötésével a nemzetközi vállalatok kötődését növeli, nem pedig az „elijesztésükre” törekszik. Ezzel a gazdaságpolitikával mindenki nyer.  

- Továbbra sem látjuk, honnan emelkedik ki gazdaságunkból az a cég, cégcsoport, amely két évtizeden 

belül a mai "nagy multik" sorába lép, és világhírű magyar vállalatóriásként is támasza lesz gazdaságunknak? Hogy ez megtörténjen, miket kell cselekednie a magyar államnak, miképpen adhat lökést a közpénzügyi rendszer?

 

- A közpénzügyi rendszer a kiszámítható gazdaságpolitikával, az átlátható és betartható adórendszerrel, a kezelhető inflációval segíti a legjobban a vállalkozásokat. A hazai vállalatok helyzetének tartós javulásához szükség van az állam óvó, segítő gazdaságpolitikájára, az egészséges arányú állami beavatkozások rendszerére. Ahhoz, hogy a magyar cégek erőre kapjanak a kormány tovább kell folytassa a piaci helyzetbe hozást, a déli és keleti piacokon történő offenzívát. Ez egy hosszabb folyamat, aminek még csak a kezdetén vagyunk, de az irány kifejezetten jó.

 

 - Magyar fortély: világszínvonal - hangzik a Made in Hungary-stratégia jelmondata. Az állam most, a TTIP fenyegetése közepette miként pörgetheti fel a politika által is óhajtott újraiparosítást?

 

- Az újraiparosítás nem csak a nemzetközi cégek fokozottabb letelepedését kell, hogy jelentse. Szükség van az évtizedek óta lefullasztott élelmiszeripar reogranizációjára is , a termelés újraindítására is. Valószínű, hogy a TTIP-t nem tudjuk elkerülni, de fontos, hogy ez minél később következzen be, és addig a hazai ’térfél’ megerősödjön, nyers piaci feltételek közt is működni tudjon.

Kép: nava

 

 

Jókai Mór megint Balatonfüreden

 

Jókai-tanácskozást tartanak december első hétvégéjén a balatonfüredi Városi Múzeumban, a kétnapos irodalmi seregszemle témája az író novellisztikája - tájékoztatta az MTI-t a rendezvényt szervező Tempevölgy folyóirat főszerkesztője, Tóbiás Krisztián. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
2016. december 1.

- Főszerkesztő úr, míg Jókai regényei széles körben ismertek, addig számos kevésbé olvasott remek novellája van. Ez utóbbiak miért üzennek fontosat a XXI. század fiataljainak, és lélekben fiataljainak?

- Jókai a mindenkori magyar irodalom egyik kiemelkedő egyénisége. A legtöbb fiatal az iskolában találkozik először Jókaival, és az elmúlt időszakban nem csak az olvasási szokás, de a befogadóképesség is megváltozott. Ugyanakkora közvetítőszerepük vannak a kisebb elbeszéléseinek is, mint a nagyregényeinek, de ez előbbiek talán egy kicsit könnyebben eljuthatnak a fiatal olvasókhoz. Emellett az idősebb korosztály és nem utolsósorban a szakma figyelmét is érdemes az életműnek erre a kevésbé ismert szegmensére irányítani.

- Az elemzett novellákat a Tempevölgy Folyóirat adja ki a 25 írást tartalmazó, A Balaton Vőlegényei című kötetben, amelyhez kapcsolódóan jövőre a konferencia előadásairól szóló tanulmánykötet is napvilágot lát. Közösségük hogyan csigázza föl az érdeklődést e nemes tartalmak iránt?

 

- Balatonfüred kulturális életének fellendülése Jókai Füredre költözésével kezdődött meg, az elmúlt néhány évtizedben viszont már a Jókai kultusz ápolása vált fontos elemévé a város életének. A tavaszi Jókai Napok elsősorban a nagyközönséget célozza meg, míg ez a konferenciasorozat az irodalomtörténészek szakmai programja. A konferencia megálmodói és szakmai szervezői Hansági Ágnes és Hermann Zoltán, a Tempevölgy folyóirat és Balatonfüred intézményei elsősorban a technikai feltételeket biztosítja mindehhez. Első alkalommal egy könyvet is megjelentetünk a konferenciára, egybegyűjtve az elhangzó 

Jókai-tanácskozást tartanak december első hétvégéjén a balatonfüredi Városi Múzeumban, a kétnapos irodalmi seregszemle témája az író novellisztikája - tájékoztatta az MTI-t a rendezvényt szervező Tempevölgy folyóirat főszerkesztője, Tóbiás Krisztián. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
2016. december 1.

- Főszerkesztő úr, míg Jókai regényei széles körben ismertek, addig számos kevésbé olvasott remek novellája van. Ez utóbbiak miért üzennek fontosat a XXI. század fiataljainak, és lélekben fiataljainak?

- Jókai a mindenkori magyar irodalom egyik kiemelkedő egyénisége. A legtöbb fiatal az iskolában találkozik először Jókaival, és az elmúlt időszakban nem csak az olvasási szokás, de a befogadóképesség is megváltozott. Ugyanakkora közvetítőszerepük vannak a kisebb elbeszéléseinek is, mint a nagyregényeinek, de ez előbbiek talán egy kicsit könnyebben eljuthatnak a fiatal olvasókhoz. Emellett az idősebb korosztály és nem utolsósorban a szakma figyelmét is érdemes az életműnek erre a kevésbé ismert szegmensére irányítani.

- Az elemzett novellákat a Tempevölgy Folyóirat adja ki a 25 írást tartalmazó, A Balaton Vőlegényei című kötetben, amelyhez kapcsolódóan jövőre a konferencia előadásairól szóló tanulmánykötet is napvilágot lát. Közösségük hogyan csigázza föl az érdeklődést e nemes tartalmak iránt?

 

- Balatonfüred kulturális életének fellendülése Jókai Füredre költözésével kezdődött meg, az elmúlt néhány évtizedben viszont már a Jókai kultusz ápolása vált fontos elemévé a város életének. A tavaszi Jókai Napok elsősorban a nagyközönséget célozza meg, míg ez a konferenciasorozat az irodalomtörténészek szakmai programja. A konferencia megálmodói és szakmai szervezői Hansági Ágnes és Hermann Zoltán, a Tempevölgy folyóirat és Balatonfüred intézményei elsősorban a technikai feltételeket biztosítja mindehhez. Első alkalommal egy könyvet is megjelentetünk a konferenciára, egybegyűjtve az elhangzó 

 

 

 

Hadi históriák emlékezetbe emelése

 

Az első világháború századik évfordulója alkalmából idézünk fel csatákat, hadműveleteket időről időre. Noha a történelem iránti érdeklődés jelenleg szerény, és éppen a Nagy Háború a példa arra, hogy fontos változások nem föltétlenül csatatéren következtek be, a hadtörténelem ismerete fontos - nélkülözhetetlen - a jövő alakításához. Dr. Marossy Endre hadtörténésznek tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2016. november 10.

- Tanár úr, a hadtörténelem ismeretanyaga nem csupán a médiumokon keresztül jut el az ifjabb nemzedékekhez: a közvetlen előadás - benne a kérdésföltevés lehetősége - sokkal hatásosabb. Milyen lehetőségeket tapasztal erre ez idő szerint?

 

- Valóban a közvetlen előadás a leghatékonyabb, főleg, ha kihasználjuk a modern szemléltetési lehetőségeket. A hadtörténelem különleges része a történelem tudománynak,  más eszközökkel képes mozgósítani az ifjabb nemzedéket, mint mondjuk a régészet, a művészettörténet, a társadalomtörténet. Másfelől a hadtörténelem nem azt jelenti, hogy valaki kigyűjti a kronológiákból a háborúk eseményeit, az életrajzokból a hadvezérek, jeles katonák cselekedeteit, ez legfeljebb a pálya kezdetén az első lépéseket jelenti. A hadtörténelem megértéséhez mindenképpen szükséges bizonyos katonai érdeklődés, ami a fiúkban szinte genetikailag programozva jelen van, még ha szüleik esetleg tiltják is nekik a háborús játékokat.  Szakszerű előadás nehezen építhető fel  katonai múlt nélkül,  földrajzi tájékozottság pedig alapvetően szükséges.  E tudomány műveléséhez  a csataterek ismerete, lehetőleg bejárása feltétlenül fontos. A Nagy Háborúról könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésre, de a kárpáti, galíciai ütközetekről, a kárpáti téli és húsvéti csatáról, a Doberdó pokláról, Verdunről nyilvánvalóan azok tudnak valóban hatásosan beszélni, akik jártak ott, és személyes tapasztalataik hitelesítik előadásukat. Közöttük azokat, amelyek a közös hadseregben, illetve a honvédségben vívták  harcaikat. Ezek pedig nem vereségek vég nélküli láncolatát alkották, hanem számos győzelemre is büszkék lehetnénk.  A Nagy Háború csataterei kívül esnek hazánk határain,  ezért a tudatformálás, a megfelelő tájékoztatás szempontjából  végtelenül fontos lenne hiteles előadók eljuttatása a fiatal nemzedékhez. Bizonyos, hogy önmagában a lehetőség, hogy kérdést lehet feltenni, nagyságrenddel hatékonyabb,   mint   cikkek, könyvek  elolvasása, ami után közvetlen kapcsolatteremtés ritkán lehetséges. Sajnos, a magam részéről közvetlen előadásra szinte semmi lehetőséget nem látok, nincs ütőképes szervezet, amely ezt szervezné, nincs pénzügyi háttér, hogy az előadók és a szervezők költségeit fedezzék. Elmúltak azok az idők, amikor egy csatatereket bejárt, saját felvételekkel rendelkező előadót hetente két-három előadásra is felkértek. Ma ez éves szinten sem fordul elő, ami elkeserítő.

 

- Az 1945 utáni folyamatok a feledés homályába borítottak számos magyar győzelmet, amelyet királyi honvédségünk a II. világháborúban ért el. Miért fontos ezek megismertetése a mai társadalommal?

 

- A magyar hadtörténelem kevés győztes csatával lelkesíti az utódokat, a II. világháború kiváltképp nehéz feladat elé állít bennünket. A hadtörténészek szakmai szempontjait számos egyéb körülmény háttérbe szorította és részben még ma is szorítja. A szorosan vett katonai eseményeket a szovjet hadtörténetíráshoz kényszerűen alkalmazkodva eltorzították,  a magyar honvéd szinte csak pofozógép volt az ötvenes évek filmjeiben, könyveiben, tankönyveiben. A vereségek, katasztrófák hangsúlyozása kötelező és egyben természetes volt,  elesett hőseinkre sem lehetett méltóképpen emlékezni.  A még élő kortársak hangja itthon  elnémult, Nyugatról 

pedig nem jutott haza. A korábban ismeretlen totális háború borzalmai mindmáig terhelik a szakmai megközelítést,  nincs meg a történelmi távlat a háború eseményeinek „harag és részrehajlás nélküli” elemzéséhez és nagyon sérül a „hallgattassék meg a másik fél” követelménye is. Ezért nagyon fontos az, hogy a Magyar Királyi Honvédség helytállásáról is hiteles képet rajzoljunk a fiatal nemzedék elé.   

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Mit tehetne az államapparátus - benne a szakminisztérium - azért, hogy hadtörténelmünk iránt elevenebbé váljon a közérdeklődés?

 

- Mindenekelőtt érdemben hallgatni kellene a hadtörténész szakemberekre, be kellene őket vonni a tananyag felépítésétől kezdve a tankönyvek írásáig terjedően a történelemtanítás teljes folyamatának szakszerűbbé tételébe. Ez nem képzelhető el addig, amíg olyan történelem tankönyvet kapnak kézbe tanulónk, ahol szinte puskalövés sem dörren a Kárpát-medencében, és a XX. századi  - nem csupán magyar – hadtörténelem leírása nélkülöz mindenféle szakmai alapot. Halkan jegyzem meg, hogy a kutatók, tanárok képzésének és továbbképzésének alfája és ómegája kellene legyen a külföldre, legalább a szomszéd országokra kiterjedő szakmai kapcsolat kialakítása és ápolása. Ha történelem szakos hallgatók nem találkoznak egy osztrák, olasz kollégával, nem viszik őket tanulmányútra a Doberdóra, nehezen fognak tudni másként és hitelesebben tanítani, mint elődeik. És persze nem csak a délnyugati frontot kell ismerni. Egy további terület, amely állami beavatkozás nélkül  a tetszhalál állapotában marad, a tudományos ismeretterjesztés és a honismereti mozgalom, amelyhez olyan pénzügyi források szükségesek, amiket az előadásra vágyók nem tudnak előteremteni. Pedig ebben a két mozgalomban évente tízezrekhez jutottak el történészek, közöttük hadtörténészek és mutathattak be fényképeiken hazai és távoli csatatereket, katonatemetőket, emlékműveket olyan környezetben is, ahová ezek az ismeretek más módon nem közvetíthetőek ki, ide értve a szomszéd országok magyarságát is.